Akasha és a tudomány

Az Akasha szanszkrit szó, melynek jelentése „ég” vagy „éter”. Az a „semmi”, ami mindent körülvesz. Az az elsődleges létező, amely energiája révén a többi (fizikai) létező megnyilvánul. Mai szóval élve az elsődleges formaképző, azaz morfogenetikai mező. 


A világunkban minden rezgés és energia. A fizikai létezők; egy ember, egy tárgy, egy földrajzi képződmény is mind-mind molekulákból épülnek fel, azokat atomokból alkotják, melyeket tovább vizsgálva szubatomi részecskékre bukkanunk. Ezeket végső soron semmilyen fizikai szubsztancia nem köti össze. Elektronmikroszkóp alatt vizsgálva voltaképpen a legszilárdabb anyag sem más, mint rendkívül gyorsan mozgó részecskék összessége. Tehát valójában a rezgésszint (tehát a részecskék mozgása) az, ami az anyagi minőséget adja. A morfogenetikus mezők azok az energiamezők, amelyek egy-egy bizonyos létező számára az energiát szolgáltatják. Például rendelkezik ilyen mezővel egy ember, de az ő "részhalmazai" is, mint például a mája, vagy egyéb szervei, illetve az őt magába foglaló nagyobb halmazoknak, úgy mint a családjának vagy a nemzetének is megvan a maga morfogenetikus mezője. Az Akasha, vagy elsődleges morfogenetikai mező pedig az az energiatartomány, amelyet nevezhetünk akár „őslevesnek” is. Minden valaha létezett, létező, vagy eljövő dolog lenyomata megtalálható benne. Minden, ami a fizikai világban megmutatkozik, merít az Akashából energiát.
A vallás és a tudomány valamikor nem váltak szét egymástól, sőt szerves egészet alkottak. Hiszen a vallás nem volt más, mint a világ jelenségeire magyarázatot szolgáltató tudás intézménye. E két terület nem olyan rég, csupán a felvilágosodás korában vált élesen ketté. Ezért fordulhat elő az, hogy azokat az információkat, amelyeket már évezredekkel ezelőtt vallásos iratokban lejegyeztek, a tudomány magasabb köreiben most kezdenek feltárni. A kvantum elméletek a huszadik század elején ütötték fel fejüket, ám kísértetiesen emlékeztetnek bizonyos - sokezer éves - vallásos szövegek tartalmára.
Minden egy, minden mindennel összefügg, minden létező egy bizonyos szinten egymáshoz van kapcsolva, egyazon "lélek" (energia) animál (tesz élővé) mindent, ami van - ezek a gondolatok az akadémikus tudás számára újdonságnak tűnnek (az átlagos műveltségnek olykor még ismeretlennek is), azonban a hindu, buddhista, de akár a kabbalista és a keresztény vallásos iratokban is már bizony időszámításunk előtt is feltűntek.